Kinek hoz pénzt a Google Android?
Fontos kérdéseket feszeget cikkében Oliver Starr a csodaplatformnak kikiáltott Google Androiddal kapcsolatban: Ki hogyan jut majd pénzhez?
A Google Android egyik legfontosabb előnye a nyíltság, segítségével a fejlesztők a hardver összes lényeges elemét közvetlenül elérhetik, nem úgy, mint a legelterjedtebb mobilos rendszerek esetében. Mivel Linuxra (és Javára) épül a platform, valószínűleg elég sokan tudnak majd kódot írni az Androidot futtató mobilokra.
Ez a népszerűség azonban a platformnak előnyös, a fejlesztőnek kevésbé. Hiába próbál majd egy kis cég valami nagy újdonsággal előállni, ha kínai/indiai/brit programozók hada dolgozik ugyanazon a problémán, és valószínűleg gyorsabban le is szállítják a megoldást. Amikor pedig már a huszadik megoldást szállítják le gyorsabban, és elég népszerűek, a többiek lehúzhatják a rolót. Nem az Android vs. Symbian verseny lesz izgalmas, a kis fejlesztők közti verseny sokkal kiélezettebb lesz. A nagy verseny árversenyhez vezet, azaz kevés lesz a haszon a fejlesztéseken. Mennyiért is adja a Google a szoftvereit? Ingyen? Na ezzel kell majd versenyezni.
Ki dönt majd arról, hogy milyen szoftverek legyenek gyárilag a szolgáltatók által forgalmazott mobilokon? Igen, még mindig a szolgáltatók. Meg akarják majd különböztetni magukat a riválisaiktól, és valószínűleg a lehető legolcsóbban akarják majd megúszni a fejlesztést. Persze utólag is lehet majd szoftvereket telepíteni Androidra, de a mobilozók egyelőre nem arról híresek, hogy tucatjával vennének mobilszoftvereket. Sokan inkább lopják szoftvert, vagy maradnak a gyári konfigurációnál, mert lusták vagy hülyék mást keresni.
Az is lehet, hogy a szoftver csak a keret lesz az online szolgáltatásokhoz. Aki másik szoftvert vesz, gyakorlatilag a YouTube-ot akarja majd lecserélni másra. Ezen a ponton viszont már mindegy, hogy Android fut-e a háttérben, vagy valami más, a lényeg az, hogy nagyon jó szerződéseket kell kötni a tartalomgyártókkal, jogtulajdonosokkal, és labdába rúghatnak még a saját tartalmat gyártó cégek.
A Google Android egyik legfontosabb előnye a nyíltság, segítségével a fejlesztők a hardver összes lényeges elemét közvetlenül elérhetik, nem úgy, mint a legelterjedtebb mobilos rendszerek esetében. Mivel Linuxra (és Javára) épül a platform, valószínűleg elég sokan tudnak majd kódot írni az Androidot futtató mobilokra.
Ez a népszerűség azonban a platformnak előnyös, a fejlesztőnek kevésbé. Hiába próbál majd egy kis cég valami nagy újdonsággal előállni, ha kínai/indiai/brit programozók hada dolgozik ugyanazon a problémán, és valószínűleg gyorsabban le is szállítják a megoldást. Amikor pedig már a huszadik megoldást szállítják le gyorsabban, és elég népszerűek, a többiek lehúzhatják a rolót. Nem az Android vs. Symbian verseny lesz izgalmas, a kis fejlesztők közti verseny sokkal kiélezettebb lesz. A nagy verseny árversenyhez vezet, azaz kevés lesz a haszon a fejlesztéseken. Mennyiért is adja a Google a szoftvereit? Ingyen? Na ezzel kell majd versenyezni.
Ki dönt majd arról, hogy milyen szoftverek legyenek gyárilag a szolgáltatók által forgalmazott mobilokon? Igen, még mindig a szolgáltatók. Meg akarják majd különböztetni magukat a riválisaiktól, és valószínűleg a lehető legolcsóbban akarják majd megúszni a fejlesztést. Persze utólag is lehet majd szoftvereket telepíteni Androidra, de a mobilozók egyelőre nem arról híresek, hogy tucatjával vennének mobilszoftvereket. Sokan inkább lopják szoftvert, vagy maradnak a gyári konfigurációnál, mert lusták vagy hülyék mást keresni.
Az is lehet, hogy a szoftver csak a keret lesz az online szolgáltatásokhoz. Aki másik szoftvert vesz, gyakorlatilag a YouTube-ot akarja majd lecserélni másra. Ezen a ponton viszont már mindegy, hogy Android fut-e a háttérben, vagy valami más, a lényeg az, hogy nagyon jó szerződéseket kell kötni a tartalomgyártókkal, jogtulajdonosokkal, és labdába rúghatnak még a saját tartalmat gyártó cégek.
Jelenleg azonban még a mobilon elérhető fizetőrendszerek is a szolgáltatók kezébe adják a hatalmat. Az óriások nyerésre állnak.
Rovataink a Facebookon