Lifegő gombok és megapixeles nyári élmények
További Cellanapló cikkek
Egyetlen évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a megjelenésekor abszolút csúcskategóriás N95 összes lényeges tulajdonsága megjelenjen a középkategóriában. A Nokia 6220 classic az egyik trónfosztó, egyedül a wifi hiányzik belőle. Ugyanakkor van benne GPS és Nokia Maps 2.0 térképszoftver, 3,6 megabites mobilinternet, az 5 megapixeles kamerával VGA felbontású videók is készíthetők, és tévékimeneten lejátszhatók, illetve a képek néhány gombnyomással közzétehetők az interneten. Így tehát erre a linkre kattintva bárki megtudhatja, hogy egészen pontosan hol nyaraltam, hiszen exponáláskor a GPS segítségével automatikusan lementettem a földrajzi koordinátákat.
Más kérdés, hogy a képeket valamiért nem tudtam megnézni sem a mobil beépített térképszoftverével, sem a Flickr térképén. Az EXIF adatok közt ott volt a koordináta, de a képmegosztó szájt csak az adatok manuális megadása után tudta a térképre helyezni a fotómat. A Nokia N78 esetében nem volt gond a földrajzi adatokkal. Természetesen a fájlt már itthon töltöttem fel az online tárhelyre, mert külföldön még mindig túl sokba kerül egy megabájt adatforgalom - nagyjából ekkora képeket ment le a 6220c legnagyobb felbontáson. Képek megosztásához persze előre regisztrálni kell, vagy a Flickr-en, vagy a Nokia saját Ovijá(ba)n.
A fényképező Xenon vakujával sötétben viszonylag jól lehetett embereket fotózni, de nem érdemes sokat várni egy telefontól. Buliképnek megteszi, és a nyaralásról készült fotók is éppen alkalmasak arra, hogy a haveroknak bemutatót tartsunk. Én vittem magammal egy profibb Nikon D40-et is, de azt csak kétszer használtam, mert brutálisan nagy, a mobillal viszont naponta többször is fotóztam. Nyaralásnál első a kényelem.
Első ránézésre úgy tűnt, hogy a készülék nagyszerű nyaralási kellék lesz, mivel a hátsó borítása rendkívül erős. Talán még a sátorcövekeket is beverhettem volna vele, ha nem lett volna brutálisan kemény a kemping talaja. A mobil előlapja viszont tragikusan gyenge. Furcsán nyöszörögtek a gombok, lifegett a *+ a bal alsó sarokban. Én pedig megfogtam, és könnyedén kiszedtem az egész gombkészletet. Gyenge volt a ragasztás, de miután elég kitartóan visszagyömöszöltem a vékony műanyag gombokat, azok végre nem álltak ki, és nem akadtak bele a zsebemben lévő bankjegyek. Lehet, hogy csak minden százezredik készüléknél lesz hasonló probléma, de tény, hogy a többi Nokiánál nem tapasztaltam hasonlót. Érdekes megoldás a kamera fedlapját kezelő szerkezet is, a műanyag lap nem mindig húzódik félre teljesen, ami baj, mert így némi árnyékot vethet az optikára.
A Nokia 6220c a nemrég tesztelt N78-hoz hasonlóan a Symbian S60 operációs rendszer legfrissebb változatát futtatja, tehát a menü animált, a kép forog jobbra-balra, ha a rendszer éppen úgy akarja. Az N-sorozatba tartozó modellekkel ellentétben a 6220c nem érzékeli, ha az oldalára döntik. A zenelejátszó viszonylag jól szól, de sajnos a készüléken 2,5 milliméteres jack aljzat van, tehát adapterrel lehet csak normális, a gyárinál jobb fülhallgatót a készülékre kötni.
Jelenleg a Nokia 6220c hetvenöt-nyolcvanezer forintba kerül kártyafüggetlenül, így tehát árban az N78 és az N82 kategóriájába esik, amíg a kezdőár lejjebb nem esik.
Rovataink a Facebookon